új építésű lakáspiac

Új építésű lakás igény átlagosan

Magyarországon éves szinten megközelítőleg 40-50 ezer új lakás építésére van igény. Ez a mennyiség tartja normál egyensúlyban az ingatlanpiaci körforgást.

Ez azt jelenti, hogy többnyire használt lakást kell eladni ahhoz, hogy új lakást lehessen vásárolni. Ilyen például a szétköltözők esete, amikor egy családban a szülők eladják a nagyobb lakásukat házukat, mert a gyerekek kirepültek a fészekből és új családot alapítanak friss házas emberként. De igaz ez az összeköltözők esetére is, vagy ahol bővül a család és nagyobb élettér szükséges a normális együttélés biztosításához.

Új építésű lakáspiac visszatekintés

A 2008-as pénzügyi válság, mint tudjuk rendkívül negatív hatással volt a magyar ingatlanpiacra, építőiparra egyaránt. Ezt a témát nem lehet megkerülni, bármennyire is unalomig ismételte már a média és a szakma, de hogy teljes képet láthassuk röviden kell érintsük.

A 2009-es évtől gyakorlatilag megszűnt a hitelezés. Ennek alapvetően két oka volt.

Először a magyar bankok külföldi anyavállalatai kivették a döntési jogot a hazai bankvezetők kezéből. Magyarországon nem akartak hitelezni. Más országokban egy-két évvel a válság után helyreállt a hitelezési piac. Itthon nem. Sőt a hitelezési piac a mai napig nem állt igazán helyre, és talán már nem is fog.

Másodszor Magyarországon új építésű lakásokat döntően jelzálog deviza (jellemzően svájci frank alapú) kölcsönből vásárolták. A pénzügyi válság okozta devizapiaci mozgások gyakorlatilag tönkretették ezeket az adósokat, hiszen ugrásszerűen megemelkedtek a devizaárfolyamok, ennek következtében a törlesztőrészletek és a tőketartozás brutális módon megemelkedett. (A lakástulajdonosoknak, banki adósoknak a sorsa nincs rendezve véleményem szerint, dacára a kormányzati intézkedéseknek, a mai napig sem, de ezt esetleg majd egy másik cikkben fejtem ki.) Ezek a folyamatok úgy hatottak az ingatlanpiacra, és ezen belül természetesen az új építésű lakáspiacra is, hogy nagyot zuhant a forgalom és jelentős mértékben estek az ingatlanárak. Országos szinten átlagosan 30-40 %-os áresést említenek a tanulmányok, de egyes területeken meghaladta a 50 %-ot is. A lakások már nem jelentettek a bankok számára kellő hitelfedezetet, viszont a kereslet drámai csökkenése miatt értékesíteni sem lehetett. Több százezer ember helyzete teljesen ellehetetlenült, a csapda bezárult. Ez a folyamat mindenki számára ijesztően hatott. Tovább rontotta a helyzetet és megrendítette a bankokba vetett bizalmat az az eljárás ahogyan a kiugróan magas haszonszerzés lehetősége miatt embertelen módon bántak el adósok ezreivel. Mindez oda vezetett, hogy elment az embereknek a kedvük attól, hogy banki kölcsönből vásároljanak lakást. Ez volt tehát a második ok. 

Új építésű lakáspiac ma

Az ingatlanpiaci mozgások mindig hullámzóak. Sejteni lehetett, hogy előbb utóbb a fentiekben körvonalazott helyzet pozitív irányba fog változni. Mindenki azt találgatta, hogy mikor fog bekövetkezni a változás, és mindenki kivárt. Mint a cikk elején említettük a piac számára több ezer lakásra van szükség évente. Viszont a válság közel nyolc éve alatt az építőipar a szükségesnek kb. a 10%-át építette meg. Az élet pedig folyik tovább a maga medrében, válság ide vagy oda, fiatalok házasodna, gyerekek születnek, óvodába iskolába mennek és így tovább. Az igények az évek alatt tehát jelentősen felhalmozódtak a hosszú ingatlanpiaci mélyrepülés alatt. Ehhez a piaci nyomáshoz 2015. év végén a kormányzat adta meg a gyújtószikrát a CSOK programmal, függetlenül attól ki mit gondol róla. Robbanásszerűen emelkedni kezdtek az új építésű lakások értékesítési számai (persze sok félig kész új építésű lakás “tartalék” várta a piaci változásokat). A megnövekedett kereslet pedig törvényszerűen emelte az árat, ami helyenként már meghaladta a válság előtti árakat is.

Új építésű lakáspiac holnap

Nyilván ez a roham majd konszolidálódni fog idővel. A javában tomboló nyár és a szabadságolások máris visszafogták a lendületet. A kínálat előbb utóbb kielégíti a keresletet és kiegyenlíti majd a piaci körforgást. De ez várhatóan nem a 2016-os évben fog bekövetkezni. Ebben az évben prognosztizálhatóan folytatódik a növekvő trend az új építésű lakások piacán. Az ingatlanpiaci fellendülést erősíti az is, hogy az emberek nem tudnak, vagy nem akarnak bankkölcsönt felvenni új lakás vásárlásukhoz, inkább ingatlant bérelnek, erősítve a magán ingatlanbefektetési piacot. A magán ingatlanpiac erősödése egyébként gazdaságilag egészségesebb, emberibb körülményeket képes teremteni, mint az intézményes banki befektetői szereplőkkel.

Érdeklik a  legfrissebb információk az új építésű lakások témájában? Itt tud értesítést kérni róla.

Kérem az értesítőt

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.